Várpalota

Bayer, a Jobbik és a Fidesz közös kedvence – íme, a Trianon Múzeum

  • Rózsa Melinda
  • 2013. január 16.

Kis-Magyarország

Ötvenmillió forint soron kívüli juttatást kapott a kormánytól az a Bayer Zsolt alapította Trianon Múzeum Alapítvány, amelyért a Jobbik már évek óta lobbizik. Pár hete az NKA is juttatott állami pénzt a várpalotai intézménynek.

Tavaly év végén a kormány a költségvetési tartalékokból jelentős összegeket, összesen mintegy 50 milliárdot osztott szét különböző intézményekre és célokra. Miközben az országban anyagi gondokkal küszködnek az állami tulajdonú múzeumok (erről lásd bővebben tavalyi cikkünket itt), a magánkézben lévő várpalotai Trianon Múzeum ötvenmillió állami forinttal gazdagodott – pár héttel azután, hogy az NKA hárommillió forinttal támogatta az intézmény működését. A helyszínen még nyáron jártunk, és fotóztunk is.  

Csonka határaink
A múzeum a város központjában álló, 1725-ben barokk stílusban épített, majd egy tűzvész után 1863-ban klasszicista-romantikus stílusban átépített Zichy-kastélyban található. Az épület két szintjén van minden, ami Nagy-Magyarország: terepasztalok a dicső és kevésbé dicső múltról, fotókiállítás az ország turulszobrairól (a szombathelyi turulról szóló fotógalériánk itt), Gömbös-idézetek, az Országos Keresztényszocialista Párt választási plakátja és irredenta szlogenek szép számmal.

Ebben az írásban tartózkodnánk a kiállítás kritikai megközelítésétől, annyi azonban elmondható, hogy a múzeum nem törekszik a távolságtartásra és az önreflexióra a kiállított anyagokkal kapcsolatban. Hol a pontatlanság, hol a félreérthetőség tűnik fel, a pinkafői vasútvonalról szóló leírásban például mindkettő: „Az egykori magyar vasútvonal végállomása Pinkfőn (sic!) volt, amelyet mostanra már a határon túlra is kiépítettek.” A kiállításról lásd bővebben fotógalériánkat.

A múzeumnak van egy vándorkiállítása is: erről azt írják, hogy „Kölcsönzését – szállítás, illetve a biztonságos őrzés és tárolás ellenében – a Trianon Múzeum térítésmentesen tudja biztosítani  csonka határainkon innen és túl.”

Tudósít az igazgató
A múzeumot működtető Trianon Múzeum Alapítványt 2001-ben magánszemélyek hozták létre. Első kuratóriumi elnöke Bayer Zsolt volt, de az alapítók között volt Szabó Pál Csaba is, a mostani kuratóriumi elnök, egyben a múzeum igazgatója.

Költségek 2011-ben
A Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Névjegyzékében közzétett legutolsó, tehát a 2011. évre vonatkozó közhasznúsági jelentés alapján ebben az évben a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától 45 millió forint támogatást kaptak. (2010-ben a Jobbik a helyszínen számolt be arról, hogy a következő évben érkező támogatás az ő kezdeményezésükre született.) A beszámolóban szerepel az is, hogy „a költségek az előző évhez képest a kapott támogatásoknak köszönhetően ötszörösére növekedtek”. Ebben az évben 1,2 millió forint érkezett egyszázalékos felajánlásból, illetve közel egymillió forint volt a belépőkből származó bevétel. A felnőtt belépő ára egyébként jelenleg 800 forint, de ahogy az a múzeum honlapján olvasható: „Külső-magyarországiak – azaz az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők – számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!” Személyi kiadásra 2011-ben valamivel több mint tízmillió forintot fordítottak: „szervezetünk 1 főt foglalkoztat főállásban 2011. július hónaptól, a kuratórium tagjai (4 fő) bruttó 1 millió 781 ezer forint, a kuratórium elnöke bruttó 2 millió 676 ezer forint tiszteletdíjban részesült.” Érdeklődtünk volna Szabó Pál Csabánál, hogy jelenleg kik a kuratórium tagjai, ám telefonos, illetve elektronikus megkeresésünkre nem reagált.

Az igazgató, Szabó Pál Csaba várpalotai tevékenysége nem mindig merült ki a Trianon Múzeum működtetésében. A 1998–2002-es önkormányzati ciklusban a fideszes városvezetés a Szindbád Kulturális és Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatójának nevezte ki. 2002-ben a szocialisták leváltották. Három évvel később, 2005-ben maga készített – a fidesz.hu-n ma is megtalálható
– írást a Zichy-kastélyban tartott bálról, amelynek bevételét a múzeum működésére fordították. A beszámolóban a szerző úgy ír Németh Árpádról, a Fidesz helyi elnökéről, mint „aki mérvadó vélemények szerint, 2006-ban sikerrel veheti az önkormányzati választások akadályait és vezetheti polgármesterként emelkedő pályára Várpalotát”.

Bejegyzés a vendégkönyvben


Bejegyzés a vendégkönyvben

Miután 2006-ban Németh Árpád nyert, Szabót ismét kinevezték a Szindbád Kulturális és Szolgáltató Kht. élére. (Ma már azonban nem ő vezeti a többet között a Thury-várat is működtető önkormányzati céget.)

Bayer hangja is szólt érte
A Trianon Múzeum Alapítvány a kastélyt jelképes, egyforintos bérleti díjért kapta meg a 2002-es kormányváltás előtt tízéves használatra, a felújítás fejében az államtól. (A bérleti szerződést egyébként napokkal a kormányváltás előtt írták alá.) Bár Bayer Zsolt – akiről nem tudjuk, hogy ma is tagja-e a kuratóriumnak, vagy sem – pár évvel ezelőtt meleg hangon szólt a múzeumról a Magyar Hírlapban. „Ebben a múzeumban az a csodálatos, hogy a nemzeti emlékezetet el nem veszítő, arról lemondani nem hajlandó emberek hordták oda tárgyaikat. Tárgyaikat – emlékeiket. Trianonra, a trianoni aljas békediktátum tarthatatlanságára emlékező, arra figyelmeztető falvédők, újságok, plakátok – s még ezernyi apróság: gyufacímkék, szalvéták, iskolai felszerelések, ceruzák, tolltartók, tankönyvek, képeslapok, ilyesmik. (…) Ilyesféle emlékeket gyűjtött össze a várpalotai Trianon Múzeum. S e mellé persze Trianon hiteles dokumentációját, a papírra vetett aljasságokat és hazugságokat. S az országon kívül rekedt, rekesztett nemzetrészek kollektív emlékezetét, azt a cudar, nyakas mégis megmaradást.”

Tagadják, szeretik: a Jobbik és a múzeum
„Bár a Trianon Múzeum megnyitásakor sokan attól tartottak, hogy a létesítmény a hazai szélsőjobb kultuszhelyévé válhat, Szabó (Pál Csaba igazgató – a szerk.) szerint ez a félelem alaptalannak bizonyult. Mint elmondta, a múzeum legfőbb célja az ismeretnyújtás, amelyből következik, hogy a Trianon-kérdéskört igyekeznek minél több nézőpontból megközelíteni” – írta a Népszabadság 2010-ben. Fél évvel később azonban már a Jobbik országgyűlési képviselői tartottak sajtótájékoztatót a várpalotai helyszínen, nem mással, mint Szabó Pál Csaba igazgatóval közösen, míg 2012-ben a szélsőjobboldali párt helyi szervezete a múzeum előtt tartotta trianoni megemlékezését.
A múzeumnak van egy vándorkiállítása is: erről azt írják, hogy „Kölcsönzését - szállítás, illetve a biztonságos őrzés és tárolás ellenében - a Trianon Múzeum térítésmentesen tudja biztosítani  csonka határainkon innen és túl.”

Tudósít az igazgató
A múzeumot működtető, Trianon Múzeum Alapítványt 2001-ben magánszemélyek hozták létre. Első kuratóriumi elnöke Bayer Zsolt volt, de az alapítók között volt Szabó Pál Csaba is, a mostani kuratóriumi elnök, egyben a múzeum igazgatója.

KERET
Költségek 2011-ben
A Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Névjegyzékében közzétett legutolsó, tehát a 2011. évre vonatkozó közhasznúsági jelentés alapján ebben az évben a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától 45 millió forint támogatást kaptak. (2010-ben a Jobbik a helyszínen számolt be arról, hogy következő évben érkező támogatás az ő kezdeményezésükre született.) A beszámolóban szerepel az is, hogy „a költségek az előző évhez képest a kapott támogatásoknak köszönhetően ötszörösére növekedtek.” Ebben az évben 1,2 millió forint érkezett egy százalékos felajánlásból, illetve közel egymillió forint volt a belépőkből származó bevétel. A felnőtt belépő ára egyébként jelenleg 800 forint, de ahogy az a múzeum honlapján olvasható, „Külső-Magyarországiak - azaz az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők - számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes!” Személyi kiadásra 2011-ben valamivel többet, mint tíz millió forintot fordítottak: „szervezetünk 1 főt foglalkoztat főállásban 2011. július hónaptól, a kuratórium tagjai (4 fő) bruttó 1 millió 781 ezer forint, a kuratórium elnöke bruttó 2 millió 676 ezer forint tiszteletdíjban részesült.” Érdeklődtünk volna Szabó Pál Csabánál, hogy jelenleg kik a kuratórium tagjai, ám telefonos, illetve elektronikus megkeresésünkre nem reagált.

Az igazgató Szabó Pál Csaba várpalotai tevékenysége nem mindig merült ki a Trianon Múzeum működtetésében. A 1998-2002-es önkormányzati ciklusban a fideszes városvezetés a Szindbád Kulturális és Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatójának nevezte ki. 2002-ben a szocialisták leváltották. Három évvel később, 2005-ben maga készített – a fidesz.hu-n ma is megtalálható
http://varpalota.fidesz.hu/index.php?Cikk=172016&menu=nyomtathato

- írást a Zichy Kastélyban tartott bálról, amely bevételét a múzeum működésére fordították. A beszámolóban a szerző úgy ír Németh Árpádról, a Fidesz helyi elnökéről, mint „aki mérvadó vélemények szerint, 2006-ban sikerrel veheti az önkormányzati választások akadályait és vezetheti polgármesterként emelkedő pályára Várpalotát.” Miután 2006-ben Németh Árpád nyert, Szabót ismét kinevezték a Szindbád Kulturális és Szolgáltató Kht. élére.   (Ma már azonban nem ő vezeti a többet között a Thury-várat is működtető önkormányzati céget.)

Bayer hangja is szólt érte
A Trianon Múzeum Alapítvány a kastélyt jelképes, egy forintos bérleti díjért kapta meg a 2002-es kormányváltás előtt tízéves használatra, a felújítás fejében az államtól. (A bérleti szerződést egyébként napokkal a kormányváltás előtt írták alá.) Bár Bayer Zsolt - akiről nem tudjuk, hogy ma is tagja-e a kuratóriumnak, vagy sem - pár évvel ezelőtt meleg hangon szólt a múzeumról a Magyar Hírlapban. „Ebben a múzeumban az a csodálatos, hogy a nemzeti emlékezetet el nem veszítő, arról lemondani nem hajlandó emberek hordták oda tárgyaikat. Tárgyaikat - emlékeiket. Trianonra, a trianoni aljas békediktátum tarthatatlanságára emlékező, arra figyelmeztető falvédők, újságok, plakátok - s még ezernyi apróság: gyufacímkék, szalvéták, iskolai felszerelések, ceruzák, tolltartók, tankönyvek, képeslapok, ilyesmik.(…) Ilyesféle emlékeket gyűjtött össze a várpalotai Trianon Múzeum. S emellé persze Trianon hiteles dokumentációját, a papírra vetett aljasságokat és hazugságokat. S az országon kívül rekedt, rekesztett nemzetrészek kollektív emlékezetét, azt a cudar, nyakas mégis megmaradást.”


KERET
Tagadják, szeretik: Jobbik és a múzeum
„Bár a Trianon Múzeum megnyitásakor sokan attól tartottak, hogy a létesítmény a hazai szélsőjobb kultuszhelyévé válhat, Szabó Pál Csaba igazgató szerint ez a félelem alaptalannak bizonyult. Mint elmondta, a múzeum legfőbb célja az ismeretnyújtás, amelyből következik, hogy a Trianon-kérdéskört igyekeznek minél több nézőpontból megközelíteni” – írta a Népszabadság
http://nol.hu/lap/kult/20100603-trianon_a_vitrinben
2010-ben. Fél évvel később azonban már a Jobbik országgyűlési képviselői tartottak sajtótájékoztatót a várpalotai helyszínen, nem mással, mint Szabó Pál Csaba igazgatóval közösen, míg 2012-ben a szélsőjobboldali párt helyi szervezete a múzeum előtt tartotta trianoni megemlékezését.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.